Paleo Paella maradékokból...

Imádom a paellát,és ha a tengeri herkentyűkben erős országokban járok - nyilván leginkább Spanyolországban - semmi pénzért ki nem hagynám! Érdekes, hogy eddig nem jutott eszembe itthon készíteni, pedig nagy rák és hal rajongó vagyok. Bezzeg most, hogy aktívan elkezdtem főzni...

A mai sztorim elég egyszerű... Délben még pizsamában dolgozom a laptopnál, csengetnek, vízleolvasás. Szénné égek, hogy ilyenkor egy köpenyben nyitok ajtót, aztán meg eszembe jut, hogy bakker, tényleg elment az idő, enni kéne valamit. Most, hogy ilyen őrült paleo lettem - mert ezt is a rám jellemző intenzitással nyomom - valamit mindig fel lehet lelni a hűtőben. Feltérképeztem a helyzetet (mert vásárolni csak ez után tervezek elindulni), és a rendelkezésre álló cuccokból úgy döntöttem, hogy egy paellára emlékeztető valamit fogok készíteni. Fejből. Innentől annyira rohanós a napom, hogy nem volt kedvem receptek után kutatni.

Amit itthon találtam:
- egy fél karfiol
- egy kevés brokkoli
- néhány fel gomba
- egy érett avokádó
- néhány szem koktélparadicsom
- hagyma és fokhagyma mindig van itthon...

A karfiolt aprítógéppel karfiolrízzsé csinosítottam. (Ezt először megpróbáltam a turmix géppel, ne nézzetek hülyének, nem voltam benne biztos, hogy van itthon aprítóm. Amikor a trumixgép bedarálta a kedvenc fakanalamat - amivel megpróbáltam rásegíteni a folyamatra - akkor rájöttem, hogy ez nem csak baromság, hanem kivitelezhetetlen, és előkerestem a multifunkcionális gépemet (kb. 15 éve kaptam édesanyámtól elköltözésem örömére...), aminek van egy aprító része - de erre is csak múlt héten jöttem rá, amikor kotorászás közben ketté vágta a pengéje az ujjamat...  Mint látjátok, marha messziről futok neki a főzés projektnek...).

A hagymát kockára vágtam, kókuszzsíron üvegesre pirítottam, hozzá préseltem két dagadt gerezd fokhagymást. Az egészet sóztam. Félbe vágtam a koktél parikat, és óvatosan (vágott felükkel elfele) a serpenyőbe helyeztem őket, és pár percet rábuggyantottam, aztán kiszedtem őket. Pont ilyen kis buggyantott paradicsomokra vágytam. Ezután öntöttem egy fél pohár vizet az egészhez bele raktam mindent: a rózsákra szedett brokkolit, a négybe vágott gombákat, és a mélyhűtött királyrákot.
Igen, ezt mostantól mindig tartok a hűtőben, bár be kell valljam, k. drága. A Tescoban kapni (ITT), és 4.700 Ft. Viszont egy ebédre elég négy darab a csomagból, és így mindig van itthon valami isteni és kompromisszum mentes.

Adtam hozzá borsot, sáfrányos szeklicét, két csavarás Birdeye chilit. és egy jó adagot a kedvenc olasz fűszerkeverékemből. Ha Olaszországba megyünk, mindig feltankolunk helyi specialitásokkal, legutóbb Andi barátnőm ajánlotta ezeket a bio keverékeket.

Aztán préseltem hozzá még két gerezd friss fokhagymát, rácsavartam egy kis citromlét, és feltettem az i-re a pontot: öntöttem bele egy kevés finom fehérbort. Nem is fedtem le, mert szerettem volna, hogy lepárologjon a lé, kb. 10 percet főzhettem össze az egészet (max. 15...), néha megkevertem, és el is készült. A mélyhűtött rák tökéletes lett, a brokkoli pont annyira puha, hogy egy leheletnyit roppan.
Tálaláskor felvágtam az avokádót, frissen mellé raktam, rádobtam a buggyantott paradicsomaimat.

És annyira megkívántam, hogy tök elfelejtettem ráreszelni egy kis friss parmezánt, pedig biztos jól állt volna neki.

Így is isteni lett! Jó étvágyat! :)

Életem első pizzája - nem mellesleg PALEO!

Rájöttem, hogy kezdő paleosként mennyire fontosak a mankók: előre lekészített keverékek, amelyekkel biztosan kitaposott úton indulhatok el. Amikor három hete úgy döntöttem, itt az ideje változtatnom az életformámon, első utam a könyvesboltba vezetett, ahol megvettem a témába vágó három izgalmas könyvet - ezekről majd később szólok - a következő fuvar pedig a Kökiben megtalálható Palofarmra vezetett, ahol beszereztem az alap éléstárat (magliszteket, kókuszzsírt, kókusztejet, kókuszreszeléket, ilyesmi...). Itt találtam egy-két előre elkészített liszt jellegű keveréket, amiket biztos, ami biztos alapon bedobtam a kosaramba, gondoltam, ha nem lesz időm/kedvem nagyot főzni, jól kimentenek majd. A palacsinta alap is bejött, a pizza alap viszont várakozáson felül teljesített.
Ezt vettem meg, 1590 Ft-ba került (ITT):

Gyönyörű, és isteni finom vékony tésztás pizzát rittyentettem belőle... A zacskóra írtak szerint elkészítettem a tésztát, sütőpapírt tettem a tepsire, erre jött a tészta, szétnyomogattam, rá még egy sütőpapír, aztán egy hengeres pohárral (a peremes tepsi miatt a sodrófa nem volt opció) nyújtogattam, amíg egészen vékony nem lett.
Készítettem hozzá pizza alap szószt. Nem vittem túlzásba. Egy jó kis olasz üveges paradicsomot botmixerrel összeturmixoltam egy kis vegyes olasz fűszerkeverékkel, tettem bele jó sok fokhagymát és kész. Ezt finoman  rákentem a kilapított tésztára, majd reszeltem rá vékonyan egy kis parmezánt. Ment még rá - összefüggő szőnyegként - fincsi pármai sonka (Tesco-ban lehet kapni tök jót!), lila hagyma, gomba, aztán a tetejére megint egy kis reszelt parmezán, majd be a 200 fokon előmelegített sütőbe. 20 perc alatt elkészült, amikor kikaptam, csak szórtam rá egy kevés friss, zöld rukkolát és kész is volt életem első pizzája.

Nagyon finom lett, ami érdekes, hogy a gyerekeknek is ízlett, bár megjegyezték, hogy a tészta részén még dolgozhatnék... :) Három hét után kezdem kitapasztalni a paleo ízlésemet. Azt hiszem a szezám liszt nem a kedvencem, legközelebb összeállítok egy saját tészta alapot, amiből kihagyom ezt az engem virágföldre (vagy kávézaccra?) emlékeztető ízvilágot... Már amennyire gyerekkoromból emlékszem, amikor még bármit megettem. Ettől függetlenül szuper a kész alappor, el ne vegyem a kedveteket ettől az otthon gyorsan összedobható jolly jokertől! :) HAJRÁ!