2015. április 5., vasárnap

Paleo padlizsánkrém

Nemrég jöttünk haza Argentínából, ahol testvéremék élnek. Több este is otthon maradtunk, és parilla-n (faszenes grill, ejtsd: parissa) isteni steakeket sütöttünk, a forró parázsban pedig alufóliába csomagolva mindig ott pihent három-négy padlizsán, hogy krém legyen belőlük.  Nosztalgiázásként itthon is elkészítettem, de sajnos elég rossz idő volt, úgyhogy kénytelen voltam a sütőt beizzítani.

HOZZÁVALÓK

4 padlizsán
1 fej lila hagyma
2 tojás
1 bögre olvasztott kókuszzsír
1 kis kanál dijoni mustár
Kis citromlé (vagy ecet)


A sütőt 180 fokra előmelegítettem (légkeveréses), és beraktam a négy megmosott padlizsánt. Körülbelül 45 perc alatt elkészültek (egyszer kb. 20 perc után át kellett őket forgatni a másik oldalukra).  Amint ráncos a bőrük, és nyomásra puhák, ki lehet venni őket.
Közben paleo majonézt készítettem… A két tojás sárgáját egy nagyobb tálba tettem, hozzá adtam a kiskanál mustárt, meg egy kis sót, és gépi habverővel kevertem. Közben finoman hozzáöntöttem (óvatosan csurgatva, adagolva) a bögre kókusztejet, meg egy pár csepp citromot. Egyfolytában kevertem a habverővel, amíg olyan majonézes állagú nem lett.
Amikor a padlizsánok elkészültek, meghámoztam őket, és finoman összetrutyiztam botmixerrel.
A lila hagymát nagyon apró kockákra vágtam (de tényleg icike-picikre), majd az egészet összekevetem: a majonézt, a padlizsánt és a hagymát. Kis borsot, sót adtam hozzá, és már el is készült….

2015. április 4., szombat

Medvehagyma főzelék paszternákkal

Tegnap boldogan állítottam haza négy csokor medvehagymával, csak éppen fogalmam nem volt, mit fogok velük csinálni. Néhányat elrágcsáltam magában, mert imádom, aztán neki láttam recepteket kutatni… Találtam is egy szimpatikus főzeléket, de azért ezen is kellett egyet csavarnom: került bele a múlt héten vett csodálasos paszternákokból is. A végeredmény - szerintem - isteni!

HOZZÁVALÓK (4 főre)

- 4 csokor medvehagyma
- 4 közepese paszternák
- 4 púpos evőkanál sűrű kókusztejszín
- só

Mossd meg alaposan a medvehagymát, majd vágd fel ujjnyi csíkokra, és dobd lábosba! Önts rá annyi vizet, hogy jól ellepje, forrald fel, és kb. 5 percig hagyd rotyogni. Ha kész, vedd le a tűzről.

Miközben főnek a levelek, pucold és mosd meg a paszternákokat, majd vágd őket karikára, tedd kis lábosba, öntsd fel vízzel, és párold puhára (kb annyi idő kell neki, mint a főzeléknek). Ha elég puha, akkor öntsd le a vizet, tedd hozzá az elkészült medvehagyma negyedét meg egy kis levet, és botmixerrel készíts belőle masszát.

Az elkészült, vízben pihenő medvehagymához adjál annyi púpos evőkanál sűrű kókusztejet, ahány csokorral megfőztél (4 csokorhoz 4 púpos evőkanállal 4 személy részére), majd finoman keverd bele a paszternákos pépet.

Hagyd az egészet egyet összerottyanni, és kész is az isteni főzelék!

Jó étvágyat!

2015. február 15., vasárnap

Egy álom: céklás fehérrépa krémleves

Lehet, hogy a Valentin napra készólt elcseszett torta (itt) vidám percek helyett elkeseredést okozott volna, ha mással nem készültem volna. Stílusosan valami pirosas-rózsaszínest választottam. Na jó, igazából nem direkt, hanem volt itthon marha sok fehérrépa és cékla… A héten a Lidl-ben jártam, és olyan fehérrépának titulált szép, dagadt gyökereket találtam, hogy szerintem csak valami félreértés esett, és paszternákot vettem. Amikor nyersen megkóstoltam őket, finom édesek, és könnyedek voltak, így igazából biztos vagyok a dolgomban. Szóval ez tulajdonképpen egy paszternák krémleves. A végeredmény csodálatosan finom, és gyönyörű szép… :)

HOZZÁVALÓK (sok-sok főre, a fele is elég egy családnak…)

- 10 db dagadt fehérrépa (paszternák)
- 5 db kis cékla
- 2 fej hagyma
- 6 gerezd fokhagyma
- 2 dl sűrű kókusztej
- 2 dl mandulatejszín
- Ételízesítő szárított zöldségkeverékből
- 5-6 kanál kókuszzsír
- Só ízlés szerint

A paszternákokat megmostam, meghámoztam, és viszonylag vékony karikákra vágtam. Ugyanezt csináltam a céklával. A hagymát kockákra vágtam, és kókuszolajon üvegesre pirítottam. Rádobtam a fehérrépát, a céklát, a fokhagymát, és felöntöttem 3 liter vízzel (0,5-1 literrel lehet több is, nekem nagyon sűrű lett a leves).  Hozzáadtam vagy öt evőkanalat a szárított ételízesítőmből (Róna szövetkezet), elfedtem, és puhára főztem a zöldségeket. Amikor elkészült, hozzáadtam a mandulatejszínt és a kókusztejet, jól összekevertem, majd adagonként beletöltöttem a turmixgépbe, és finom, habosra turmixoltam a levest.

Megmondom őszintén, először a botmixerrel próbálkoztam, de így egy picit darabos marad az állaga. A turmixgéppel viszont olyan könnyed lesz az egész, hogy csoda!

Nem bonyolult elkészíteni, és olyan finom, hogy nálunk ezentúl sűrűn készül…

Jó étvágyat!

2015. február 14., szombat

Valentin napra

Így jártam…

Készítettem Daninak egy könnyed almás-mandulás tortát valentinre, büszkén befotóztam, hosszan megírtam az elkészítését.  Betáraztam a posztok közé, de ugye meg kell kóstolni, véleményezni, és csak utána megjelentetni. Megtörtént. Véleményezés: rettentő sz.r lett... Pedig milyen szép! És olyan ígéretes volt a recept….

Erre mondják, hogy a szándék a fontos. És kidobtuk. :)

2015. február 8., vasárnap

Halleves királyrákkal és gombával

A múlt héten síelni jártunk, és hát nem tagadom, erősen bűnöztem. Elég sok cukros forraltbort ittam például, de az étkezésben se tudtam teljesen paleo maradni…  Hazatérésünk után így első utam a környékbeli Lidlbe vezetett, ahol feltankoltam egy csomó egészségtudatos hozzávalót, és rögtön el is készítettem ezt az isteni levest. A recept alapját egy GoodFood-os halleves adta, de teljesen átvariáltam az itthon fellelhető hozzávalók szerint.

Hozzávalók

- 500 g mélyhűtött tengeri halfilé
- kb. másfél liter húsleves alaplé
- egy fej hagyma
- egy gumó édeskömény
- két sárgarépa
- két gerezd fokhagyma
- egy citrom
- 2-3 marok kisebb csiperke gomba
- 1 csomag pucolt mirelit királyrák
- 1 dl fehérbor
- két kiskanál sáfrányos szeklice
- 4 evőkanál olasz paradicsompüré
- 1 dl mandula tejszín, fél-egy dl sűrű kókusztej
- só és frissen őrölt bors igény szerint
- bird eye chili ízlés szerint
- egy evőkanál eritrit

A mélyhűtőből előkaptam nagyjából másfél-két liter húsleves alaplevet, amit lábosba tettem. Miután gázláng felett felolvadt, beletettem a fél kiló fehér tengeri halfilét (most szép mélyhűtott pangasius filét találtam a Lidlben), és főztem a levesben kb. fél órát. Amikor elkészült (a hal husa kifehéredett, és kezdett szétesni), levettem a lánról, és botmixerrel összetrumixoltam a levessel.

Még miközben főtt a hal a lében, meghámoztam és kockára vágtam egy nagy fej hagymát, két kövér gerezd fogkhagymát, és megpucoltam és karikákra vágtam két répát, és egy gumó édesköményt. Az édeskömény zöldjét félretettem a tálaláshoz dísznek. A hagymát kókuszzsíron kicsit megdinszteltem, hozzá dobtam a felvágott répát és édesköményt, és kb. 10 percig puhítottam közepes lángon. A végén még fokhagymanyomóval került bele két kövér gerezd fokhagyma, ezzel összeforgattam néhányszor az egészet. Ekkor öntöttem fel a zöldséget a hallevessel, tettem bele egy-másfél dl fehérbort, ráreszeltem egy egész (bio)citrom héjját, és belecsavartam a levét, hozzá adtam a két kiskanál sáfrányos szeklicét, a paradicsom pürét, majd kb. 15 percet főztem együtt őket, amíg a zöldségek teljesen puhák nem lettek.

Amikor teljesen megfőttek a zöldségek, levettem a lábost a lángról, és összeturmixoltam az egészet. Amikor már teljesen homogén lett, raktam hozzá kb 1 dl mandula tejszínt és 0,5-1 dl sűrű kókusztejet, egy kanál eritritet (lehet nyírfa cukor is, de az eritrit az teljesen fogyókúrás…). Sóztam, borsoztam ízlés szerint, és adtam hozzá egy kis frissen őrölt bird eye chilit, hogy enyhén csípős legyen. Hozzá dobáltam egyben a gombafejeket, és rottyantottam a levesre még öt percet.

Egy serpenyőben olivaolajat melegítettem, öntöttem hozzá egy pici fehérbort, majd beletettem két adag mirelit, pucolt királyrákot (most csak ketten ettük a levest…), amit még a Tescoban vettem korábban. Sóztam, borsoztam, tettem rá egy pici provence fűszerkveréket, és gyorsan megsütöttem.

Tálaláskor kimertem a levest, néhány gombával, a közepére halmoztam a királyrákot, és rászórtam az édeskömény letépkedett zöldjét. Egyszerűen isteni lett, Dani teljesen elájult tőle. Maradt még két főre (és erősen repetáztunk), szóval, a fenti mennyiség kb. 4-6 főre elég, ha egy egész zacskó rákot készítesz el hozzá.

Jó étvágyat!



2015. január 18., vasárnap

Zöldségek jénaiban

Maradt egy kis pecsenye levem az előző napi csirkecombból (ITT), és úgy gondoltam felhasználom a hűtőben található zöldségek tuningolására. Különösen a csicsókáért aggódtam, ami már erősen megérett az elkészítésre, úgyhogy rögtönöztem egy nagyon egyszerű fogást, ami  egyszerűen isteni lett!!! :)

Hozzávalók:

- salottahagyma
- picike csiperke gomba
- csicsóka
- só/bors/fűszerek

A gombát megmostam, és miután direkt picikéket választottam, egyben bedobtam őket a jénai edénybe.  A csicsókát is megmostam, és megpucoltam a héjától (mint egy krumplit, csak macerásabb a görcsök miatt), méretétől függően félbe-negyedbe vágtam. A hagymát megpucoltam, és félbe vágva dobtam a zöldségekhez. A megmarad pecsenyelevet ráöntöttem, még egy kis olasz fűszerkeveréket adtam hozzá (friss kakukkfű és rozmaring is került rá, az éppen volt itthon) és sót, valamint frissen őrölt tarka borsot. Az egész - fedő alatt - bement a sütőbe 180 fokra, és kb. fél óra után vettem ki. Tökéletes lett. Nyamm! Ilyet máskor is csinálok... :)

2015. január 13., kedd

Csirkecomb sült paszternákkal

A csirkecomb az csirkecomb. Így-úgy fűszerezhetjük, hogy izgalmas legyen, de varázsolni úgyse tudunk... Ám a paszternák!!!
Amikor - már marha régen - Londonban éltem egy évet, ahova először bébiszitternek érkeztem, a házigazda igazi angol sült hússal várt... A sütőben készült a pecsenye, és kb. fél órával a sütésprogram lejárta előtt bedobott a tepsibe néhány félbevágott "parsnips"-t. Életem legnagyobb köret-élménye várt rám! Emlékszem, mesélem anyukámnak, hogy Angliában milyen édes és finom a fehérrépa, és ducibb, mint otthon, ő meg elgondolkodva válaszolja, hogy az szerinte a paszternák lesz...

Na, nekem ez egy nagy megvilágosodás volt, végre megtudtam, hogy gyerekkorom kedvenc könyvében, a "Saláta Sárában" mi a franc az a Paszternák Trézsi...

"Paradicsom Piroskát
Tök Tóni kíséri,
itt jön Borsó Bözsike
és Paszternák Trézsi".

(Ez majdnem akkor flash volt, mint amikor rájöttem, hogy mi az a Petőfi Sándor "Füstbementer"...)

Naszóval... Ebben az egész ételben csak az hibádzik, hogy teljesen reménytelen megőrizni a paszternákot a család számára, mert amíg ide-oda pakolgatom a hűlő húsokat, szép lassan elrágcsálom az összes zöldséget... Egyszerűen imádom...

HOZZÁVALÓK

- csirkecomb
- 1 gerezd fokhagyma/comb
- olaszos fűszerkeverék (oregánó, rozmaring, kakukkfű, bazsalikom)
- fehérbor
- só/bors
- paszternák - amennyi csak elfér a sütőben!!!! (Kapható a piacokon, de az utóbbi időkben dobozba csomagolva a Tesco polcain is megjelent).

A csirkecombot megmosom, finoman felszedegetem a bőrét, oliva olajjal bedörzsölöm, sózom-borsozom kívül-belül. A bőre alá bedörzsölöm az összenyomott fokhagymagerezdet, és jól megszórom olaszos fűszerkeverékkel. Teszek hozzá még friss fűszert is, amiből van itthon...
Az egészet cserépedénybe teszem, és jó alaposan meglocsolom fehérborral. A 170 fokra melegített sütőben fedő alatt párolom kb. 50 percet, majd levéve a fedőt, 200 fokra emelve a hőmérsékletet, kb. 15-20 percet pirítom. Így finom zamatos lesz a belseje és isteni ropogós a bőre.

Kb. fél órával a program vége előtt a meghámozott, félbe vágott paszternákokat egy tepsin beteszem a sütőbe... Figyelem, hogy mikor pirul meg a széle... Akkor isteni, amikor kívül ropogós, belül pedig finom puha. ISTENI!!!

Jó étvágyat! :)

2015. január 12., hétfő

Ázsiai zöldsaláta fürj tojással

Figyelt itt a hűtőben egy doboz szép, foltos fürj tojás, amely már nagyon közel került a szavatossági lejárathoz... Gondoltam, akkor valamit már készíteni kéne belőle, saláta is régen volt az asztalon, szóval összedobtam egy gyors ázsiai fílingű zöld ebédet. Imádtuk!

HOZZÁVALÓK (gyakorlatilag bármi, amit a hűtőből kipakolnál...)

- egy doboz (12 db fürjtojás)
- fél doboz retekcsíra (vagy jégcsapretek)
- fél uborka
- két sárgarépa
- harmad-negyed karfiol
- kis fejű gombácskák
- két zellerszár
- egy avokado
- két újhagyma
- fél gránátalma (ezt én sajnos kihagytam, pedig nagyon jól állt volna neki...)
- szezámolaj
- chili olaj (helyettesíthető frissen örőlt bird eye chilivel is)
- halszósz
- édes chili szósz

Igazából nekem abból áll az ázsiai stílusú saláta, hogy tele pakolom csupa zöld cuccal, és hosszúkásra vágom a hozzávalókat... Persze kell bele egy kis szín is, pl. a sárgarépa, és én most nem tettem bele, de a gránátalma piros pöttyei kifejezetten jól álltak volna a salátának. Helyette félbevágtam egy-két koktélparadicsomot a tálaláshoz, bár azt nem érzem túl passzolónak, az a kis szín valahogy kellett tálaláskor...

A fürjtojásokat 6-7 perc alatt keményre főztem. Az uborkát, a sárgarépát julienne vágóval vékony csíkokra vágom, a kis fejű gombácskákat félbe. A karfiolokat egész pici rózsákra szedem. A zellerszárat, újhagymát "felkarikázom". A gránátalmát megpucolom (..-tam volna), és hozzá morzsolom a piros bogyócskáit. Nekem volt itthon retekcsírám, ami szuper jól áll a salátának, ha jégcsap retket használtam volna, azt is a julienne vágóval aprítottam volna. Egyébként bármilyen csíra megteszi pluszban, az is "olyan ázsiai" fílingű... Miután mindent összedobáltam, ízlés szerint megolajoztam szezám olajjal, a csípősséget a frissen Kínából hozott chili olajjal oldottam meg, a sós ízt a halszósz adta hozzá, az édeset pedig a sweet chili szósz. Összekevertem az egészet, aztán helló, gyorsan be is termeltük! Nem jó állni hagyni, mert nagyon gyorsan összeesnek a hozzávalók.

Szerintem marha jól sikerült, tényleg hoztam a Dél-Kínában megismert ízvilágot!!! Hamarosan újra készítem, az biztos!

2015. január 11., vasárnap

A tökéletes töltött paprika - véletlenül paleo…

Az a helyzet, hogy Dani - a férjem - teljesen elalélt ettől a töltött paprikától, és nem csak mímelte, hanem tényleg láttam a fején a meglepődést… Azt mondta, ugyanolyan hibátlan, mint a csontleves, amit a múlt héten főztem (ami ugye viszont pont k. mindegy, hogy paleo, vagy nem, így nem számít…).  Kicsit féltem tőle, miközben csináltam, mert nem találtam a neten olyan receptet, ami megegyezne az én töltött paprikáról alkotott elképzelésemmel (nem egy olyan bonyolult ételről van ugye szó, de a rizs kiváltását sehol nem oldották meg az én ízlésemnek megfelelően), így kénytelen voltam magam feltalálni a számomra tökéleteset… :)

HOZZÁVALÓK (kb. négy főre)

- 500g sertés felsőcomb darálva (Tescoban vettem, a biopiacos paleozás még vágyálom, de nem sokáig…)
- 1 nagyobb karfiol harmada rózsáira szedve
- 3 db 500g-os paszírozott paradicsom (olasz)
- 1 liter 100%-os paradicsomlé
- 2 db tojás
- 2 közepes méretű vöröshagyma
- 3 kövér gerezd fokhagyma
- 7 közepes méretű paprika
- 1 csokor petrezselyem
- kókuszzsír
- 2 púpos kanál eritrit
- 1 lapos evőkanál pirospaprika
- egy kisebb, vagy fél nagyobb zeller gumó (még jobb a zeller zöld, csak az most nem volt itthon…)
- só, bors

Felkockáztam a hagymát, és pár kanál kókuszolajon üvegesre pirítom. A kb. harmad karfiolt aprítóba rakom, és rízsszerűre szecskázom, majd rádobom a hagymára, sózom-borsozom, ici-pici (pár kanál) vizet rakok hozzá. Pár percig hagyom őket együtt rotyogni, aztán leszedem az egészet a tűzről, hagyom picit kihűlni. Hozzá rakom a darált húst, a két tojást, a petrezselymet apróra vágva, jól megborsozom, megsózom, belenyomom a három fokhagymát, hozzá adom az egy evőkanál pirospaprikát. Ezt jól összedolgozom, ezzel meg is van a töltelék.
A kicsumázott, kimagozott paprikákat jól megtömöm a töltelékkel. Itt most nem kell lazára venni, meg lyukat nyomni bele, hiszen a karfiol nem fog megdagadni főzés közben… :)
Egy nagyobb fazékba beleteszem a 3 doboz olasz paradicsompűrét, felöntöm az egy liter paradicsomlével (így lesz pont jó az állaga a löttynek). Nem volt itthon zeller zöld, így én egy fél zellert vágtam pár nagyobb darabra, és ezt adtam a paradicsomszószhoz, hogy ízesítse, de a végén kivettem belőle. Aki szereti, persze meg is eheti… A lét is megsóztam, és adtam hozzá két evőkanál eritritet, hogy kicsit édesebb legyen, de persze ezt nem muszáj. Nem lett édes így sem egyébként.
A paradicsomos lébe óvatosan beleraktam a paprikákat, és néhány gombócot, ami még maradt (talán érdemes a biztonság kedvéért több paprikát venni, mert a gombócok kicsit szétestek, bár volt, amelyik szépen egyben maradt…).
Felforraltam a szószt nagyobb lángon, utána visszavettem közepes-alacsonyra, és hagytam finoman rotyogni egy órán keresztül.
Ennyi pont elég volt neki! Isteni lett!!!! :)

A karfiol egyáltalán nem dominál, nem is érezni a különbséget a rizseshez képest, állagra is nagyon hasonló lett…

Jó étvágyat!!!

2015. január 9., péntek

Aszaltszilvás kacsamáj pástétom dióval

Tegnap a boltban szépnek tűnő kacsamájba szerettem bele, és valahogy rám tört, hogy kacsamáj pástétomot szeretnék enni.  Kértem mindjárt fél kilót, ami persze 60 dkg lett (ismeritek azt a viccet, hogy "a piacon"?… -Egy almát kérek! -Kettő lett, maradhat?)…

Kinéztem a neten egy receptet, ami elég szimpatikus volt, de egy kicsit átalakítottam az itthoni hozzávalókra…

HOZZÁVALÓK

- 60 dkg (…:-)) kacsamáj
- két kisebb, vagy egy nagyon nagy fej lila hagyma
- 1 dl sűrű kókusztej
- kókuszzsír
- friss rozmaring és kakukkfű
- két marék aszaltszilva
- két marék dió
- vörösbor (fél-egy dl)
- nocino (ez egy északolasz zöld dió likőr, 40%-os) - ez tuti kihagyható, bár szerintem biztos jót tett neki

Először konyakosan gondoltam elkészíteni, körülnéztem a (nem éppen kicsi) alkoholkínálatunkban, és pont azt nem találtam. Mondjuk a konyakot soha nem értettem, de persze eljöhet még az idő…
Megtaláltam viszont ezt a Nocino balhét, amit még Modenában vettem egy-két isteni üveg balzsamecet társaságában. Nagyon finom desszerteket készítettek ezzel a zöld dió likőrrel, gondoltam, majd én is fogok. Ez volt vagy 3 éve, azóta áll a szekrényben… Itt volt az ideje előkapni.

Egy kis tálkába beledobáltam a két marék aszaltszilvát, felöntöttem fele-fele arányban Nocinoval és egy isteni vörösborral (hogy ellepje), aminek maradéka még tegnap estéről figyelt a hűtőben. Még mindig van egy kicsi, az pont jó lesz este a pástétom vacsihoz…

Közben egy brutál-óriási lila hagymát megpucoltam, kockára vágtam, és üvegesre pároltam néhány kanál kókuszzsíron. Amikor ezzel elkészültem, hozzáadtam a megmosott, fehér cuccosoktól megtisztított kacsamájat, borsot tettem rá (sót nem, mert állítólag megkeményedne), még egy-két evőkanál kókuszzsírt, és néha megkevergetve közepes lángon elkészítettem a májat. Amikor már megsült színe lett, hozzá öntöttem a piás-aszaltszilvás egyveleget, 1 dl sűrű kókusztejet, megsóztam jó alaposan, ment bele vagy három ág kakukkfű, kettó ágról lecincált rozmaring, rottyantottam rajta egyet, aztán fogtam a botmixert és az egészet összetrutyiztam.

Két marék diót aprítóban összezúztam, és a végén kanállal belekevertem a pástétomba, ettől kicsit darabos lett, és isteni!!!

Ezt a kis tálkát már be is dobtam (leginkább magában, illetve egy szelet paleo kenyérrel - recept ITT), a többit hűtőbe tettem és este isteni vacsorát szervírozok belőle…
Ez álom jó lett, de tényleg! :)

2015. január 7., szerda

Diós kenyér

Bár úgy terveztem, hogy megvárom az ideális alakomat, mielőtt nekilátok kenyér receptekkel kísérletezni, a sors másként hozta... Illetve egy lejáratához közelgő konzerv kaviár, amit Ukrajnából kaptunk ajándékba Natasától, férjem nagynénjétől, amikor nálunk járt látogatóban. Megkívántam ezt a kaviárt, na, mégpedig vajjal, kenyéren, ahogy kell!

Beütöttem a google-be, hogy "paleo kenyér recept", a képekre állítottam, és a nekem tetszőket megnyitottam. A mytaste oldalon leltem rá egy jónak hangzó változatra, de ezt is erősen átdolgoztam... De nem hiába. Zseniálisan finom lett, mint egy jó magos rozskenyér...

Hozzávalók

- 3dkg kókuszliszt
- 3 dkg mandulaliszt
- 3 dkg lenmagliszt
- két marék dió géppel finomra aprítva
- 3 db tojás
- 2 dl víz
- egy kiskanál szódabikarbóna
- só

Összekevertem a liszteket az aprított dióval, szódabikarbónával, jól megsóztam és félre tettem. A három tojást a hozzáadott két deciliter vízzel jól felvertem, amikor készen volt, hozzáadtam a lisztes keveréket és géppel összedolgoztam. Fogtam egy 26 cm-es szilikon tortaformát (ezt ki se kell zsírozni), finoman elegyengettem benne a tésztát és bedobtam a sütőbe 180 fokra fél órára. Violá, kész az isteni kenyér. Este jön haza Dani, kíváncsi vagyok, hogy fogadja... :))) Nekem nagyon ízlik, és szerintem elég szép is!

2015. január 6., kedd

Szuper gyors sütőtök krém leves

… és isteni is!!!

Most, hogy végre új sütőnk van, olyan egyszerű az élet. A sütőtököt félbe, vagy négybe vátom, általában 60 percre teszem be 200-220 fokra (vegyes légkeverés), és lelépek dolgozgatni kicsit. Ha hallom a csilingelést, leblattyogok a konyhába (nálunk a szuterénben van), és kiveszem az elkészült tököt.

Ilyenkor jön általában az alaplé probléma - van-e a mélyhűtőben valami jó kis leves régről, vagy hoppon maradtam-e… Hoppon…  Nagyon ritkán használok (-tam) leveskockát (nyilván ez paleo tiltólistás is, de amúgy is megérzem az ízét), most se kínoztam ezzel magam.

Gondoltam egyet, kikapartam a turmix gépbe a tök belsejét, töltötem hozzá 1/3 - 2/3 arányban mandula és kókusztejet (kicsit többet, mint ahogy ellepi, és még után is töltöttem, mert sűrű lett), ment még bele egy kis eritrit (két evőkanállal),  só, aztán pedig megbolondítottam még egy 5 cm nagyságú gyömbérrel, amit finom sajtreszelővel adtam hozzá. Megkoronáztam egy jó adag madras curry porral (de jól áll neki a garam masala por, vagy ha csak római kömény van otthon… - legyen valami indiai fílingje…), és csavartam bele egy pici lime-ot, mert a savanykás íz még hiányzott. A tetejére friss koriander kéne, de az sajna nem volt itthon, úgyhogy én petrezselyemmel díszítettem, amit mondjuk fotózás után leszedtem, mert nem éreztem passzolósnak…) Szerintem ISTENI lett, tegnap ebédre és vacsira is ezt ettem!

Imádom ezt a paleo életmódot. Leginkább azért, mert rákényszerített a főzésre, amit elképesztően élvezek, és végre minden nap olyat eszek, ami jól esik (és mellesleg egészséges…)!

Srácok izgulnak a mai menüért…

… pedig paradicsomos káposzta lesz… SZÍVÁS! :)

2015. január 5., hétfő

Sört a seggbe csirke…

Bocsi, hogy vulgáris vagyok, de hát éppenséggel ez a szitu…

Még ezer éve - főzés ellen beoltva mindig a könnyebbik végét keresve - vettem egy szellemes szerkezetet… Chicken Roaster a neve, és  egy kis tányérkából áll, amin négy lyuk van, ehhez kell illeszteni az állvány részt, ami alatt pont elfér egy doboz sör, rá pedig egy egész csirke. Na ez egy szuper találmány!!!! Most láttam, hogy lehet olyat is kapni, amelyiknek nincs tányékája, ezzel csak a baj, hogy semmi nem gyűjti össze a csirkéből kicsöpögő zsírt, ami pedig jól jön később a locsoláshoz.
Vettem egy egész, konyhakész csirkét. Finoman felfejtettem a bőrét, mindenhol bedörzsöltem oliva olajjal, jól besóztam, borsoztam - a bőr alatt is - olasz fűszerkeverék is került rá, és jó sok összenyomott fokhagymát kentem a bőr alá. Ugyanezt belül is. Kinyitottam egy dobozos sört - kiönöttem a tákába valamennyit, tettem tettem bele egész fokhagymagerezdeket (ez nagyon finom lesz a tálaláskor…), és friss rozmaring ágacskákat. A doboz a többi sörrel ment a csirke alá, ez belülrő párolja istenire.

Így beraktam a sütőbe 170 fokra 45 percre. Ott figyel szegény…
Közben felvágtam egy csomó zöldséget (édes burgonyát hosszú szeletekre, sárgarépát félbe, fehérrépát is félbe - de annál még jobb a paszternák, ha találtok…) és egész gomba fejek társaságában mentek be a rácsra. A gyerekeknek szeletekre vágott krumplit is raktam be. Kábé egy idő alatt sül meg az egész.

Nagyon finom lett!!! A csirke bőre ropogós lesz, kívül-belül finom zamatos a húsa… Az egész család két pofára tolta magába, pedig ez a gyerekekre azért nem jellemző…

Ez az én porcióm…
Asszem, ezt nagyon hamar újra fogom készíteni! :)

Paradicsomos-tonhalas brokkoli

Ez inkább női kedvenc lesz, Daninak ízlett ugyan, de úgy vettem észre a férfiaknak szükségük van valami hús/tészta jellegű dologra egy ételben, hogy azt mondják, ezzel jól laktak…

Ízvilágra egy isteni halas balhé egytálételt rottyantottam össze villám sebességgel (elejétől a végéig nem volt több 30 percnél) a hűtőben fellelhető cuccokból. Holnap nagybevásárlást tervezek, helyet kell csinálnom a friss zöldségeknek.

HOZZÁVALÓK
- 1 tonhal konzerv (sós lében!)
- 1-1,5 fej brokkoli
- 1 üveg paradicsom pűré (lehetőleg olasz finomság, az enyém 680g és a Tescoban tankoltam fel jó párat)
- egy fej hagyma (én a kicsit megfáradt újhagymáimat dobtam most bele), fokhagyma
- vegyes olasz fűszerkeverék, só, bors
- 1-2 evőkanál kókuszolaj
- néhány loccsintás fehérbor
- kevés parmezán a végére

A hagymát felkarikáztam, a kókuszolajon üvegesre pároltam. Amikor kész a hagyma, nyomtam bele két gerezd fokhagymát, kicsit kevergettem, majd kinyitottam a konzerv tonhalat és levestül hozzáadtam. Kevergettem, amíg jól szét nem nyomódott az egész szöttyösre, majd felöntöttem a paradicsommal, jól megsóztam, megborsoztam, jött bele az olasz fűszerkeverékből rendesen, hozzá még egy két gerezd friss fokhagyma préselve, és belelöttyintettem egy fél-egy deci fehérbort. Én csavartam bele egy kis bird eye chilit, mert nem bánom, ha csípős, de ez kihagyható. Amikor jól összekevertem az egészet, vártam, hogy rottyanjon egyet, és beledobáltam a rózsáira szétszedett brokkolikat. Fedő alatt addig pároltam, amíg meg nem puhult a brokkoli, de csak annyira, hogy a szára kicsit roppanós maradjon. Talán 10-15 perc kell neki.
Amikor kész lett, mélytányérba tettem, megszórtam parmezánforgáccsal és tálaltam. Voilá… Isteni, finom halas-boros-fokhagymás egytálétel lett!


2015. január 4., vasárnap

Ultra-brutál csokitorta

Tegnap volt Dani születésnapja. Amellett, hogy a gyerekekekkel felfújtunk egy csomó 3-mas és 8-as lufit, amit utána kettesével összekötöttünk, és a lakás különböző pontjaira felakasztottunk (amíg még aludt), nekiláttunk a sütésnek… Tudom, hogy szerénytelenül hangzik, pedig egyébként nem az én érdemem, de hiper-brutál csokis zsenialitást sütöttem Dani születésnapjára… Ennek azért is van extra jelentősége, mert kábé soha életemben nem sütöttem még sütit se (talán meggyes vizespiskótát egyszer…).
A titok nyitja a remek recept, amit neten kerestem. Olyan tortát szerettem volna sütni, ami nem kompromisszumos, hogy jó-jó, paleo recethez képest okés, hanem tökéletes.
A receptet az ÖTLETVÁR blogon (ITT) találtam, ezer köszönet érte! Utólag kiegészítem, hogy mit javítanék rajta, hogy még jobb legyen.

Ez egyébként egy Stahl recept paleosítva…

A recept egy normál, 26 cm-es tortaformához adja meg a mennyiségeket. Én vettem egy sima szilikonosat, ehhez nem kell sütőpapír…

HOZZÁVALÓK

A tésztához:
- 10 dkg mandulaliszt
- 5 dkb dió, amit kávédarálóba finomra őröltem
- 30 dkg (azaz három tábla fekete csoki, én a Tesco finest 85%-ost használtam, ez egyébként isteni finom, főleg a "Dominican Republic", a minőségéhez képest pedig meglehetősen jó áron van, 599 Ft)
- 15 dkg kókuszolaj (VCO kókuszolajat használtam)
- 5 evőkanál sűrű kókusztej (a Tescoban elérhető Shan' Shit haszánltam, ITT írtam róla)
- 5 tojás
- 6 dkg eritrit és 6 dkg nyírfacukor (az eredeti receptben 10 dkg eritrit szerepel, de szerettem volna, ha édesebb kicsit - a legnagyobb baj a paleo édességekkel, hogy nem elég édesek…) Na itt most megjegyzem, hogy legközelebb még több cukorral nyomatom, mert egy hibája van a tortának, mégpedig az, hogy még mindig nem elég édes az én "nem paleos" ízlésemnek. Legközelebb tuti belenyomok még 6 dkg ertitritet, azaz összesen 12 dkg eritrit és 6 dkg nyírfacuko lesz benne.
- 1 csipet só
- néhány kanál natúr kakaópor a kizsírozott tortaformába

A csokimázhoz:
- 10 dkg étcsoki (én a 85%-ost használtam ehhez is)
- 4 dkg kókuszolaj (VCO…)
- Rumaroma. Dr.Oetkert vettem.

Kimértem az 5 dkg diót, és több körben egy kis kávédarálóban finomra őröltem. Ezt összekevertem a mandulaliszttel, majd félre tettem.
Ezután elkészítettem az olvadt csoki részt. Lábasban vizet forraltam, erre egy másik lábasban rátettem a három tábla, összetört csokit, a 3 púpos evőkanál sűrű kókusztejet, és a kókuszolajat. Kevergettem a gőz fölött, amikor összeolvadt, félre tettem.

Ezután öt tojást beleütöttem egy nagyobb műanyag tálba, bele a 6-6 dkg eritrit és nyírfacukor (lehet, hogy kicsit meg is szaladt a kezem, de nem eléggé…), majd robotgéppel habosra tuningoltam. Amikor már egész fehér, és jó sűrű (Léna holnapra ilyet rendelt…), akkor hozzá öntöttem az olvasztott csokis balhét, és ezt is jól összekevertem, majd ment bele a magliszt keverék.

Fogtam a szilikonos tortaformámat (26 cm átmérőjű) kókuszszírral kizsíroztam, megszórtam kakaóporral, majd beleegyengettem a tésztát, amit kanállal szétlapogattam. Így tettem be a 150 fokra előmelegített sütőbe, ahol 45 percet hagytam sülni. A közepének állítólag nyersnek kellett volna kinéznie (az enyém nem volt az), ami nem baj, mert ez megdermed, és legalább nem szárad ki.

Kivettem a tortát a formából… Tök szép lett!
Elvileg ilyenkor lefóliázva be kell rakni a hűtőbe, és egy éjszakát állni hagyni. Na erre nekem nem volt időm, mert délután tartottuk a zsúrt, így egyszerűen letakartam és kiraktam a hidegbe egy kicsit.

Elkezedtem a mázt készíteni, ami aztán még annyira se bonyi, mint a torta. Gőzön megolvasztottam egy tábla 85%-os fekete csokit, adtam hozzá kókuszolajat és rum aromát, amikor folyós lett, levettem. Kicsit még hűtöttem, hogy sűrűsödjön, visszahoztam a kertből a tésztát és ráegyengettem a csokit. Tök dögös lett. Megszórtam mandula reszelékkel, és raktam rá néhány diót, majd megint letakartam (az Ikea wok méretben pont alkalmas erre) és kiraktam a kertbe hűlni az egészet.

Még meg se dermedt rajta a máz, már indult nálunk a buli… :)
Ma reggelire is lecsúszott egy vékony szelet. Annyira tömény, hogy mindig kéne itthon tartani. Amikor édességre vágyom, vágok belőle egy nagyon keveset, és a fíling kitart egész napra…

2015. január 3., szombat

Csontvelő karalábészeleteken

Még nem tapasztaltam ki a kedvenc paleo kenyér receptemet, de amíg el nem érem az álomsúlyom, nem is nagyon megyek bele, úgyhogy maradnak a szeletelt zöldségek "szendvics alapnak".

Hatalmas fazék csontlevest főztem, került bele kettő velős csont is. Tudom, hogy egy merő zsír, és marhára nem diétás, de vannak olyan falatok, amelyek egyrészt nagyon ritkán kerülnek az asztalra, másrészt ellenállhatatlanok. Hát a velő az pont ilyen nálunk! Daninak pirítottam hozzá kenyeret, ahogy kell, magamnak meg felvágtam egy karalábét, jó alaposan bedörgöltem fokhagymával, erre jöhetett a velő, só és bors, és már be is toltam...

Nem mondom, pirítóssal jobb, de ha jó sok fokhagyma kerül a karalábéra (akár nyomóval is...), akkor igazán fincsi lesz!

2015. január 2., péntek

Friss ananász kókusztejjel

Tegnap délután valami finomságra vágytam. Édességre, de nagyon. Ilyen esetekre tartok itthon déligyümölcsöket, amiket majdnem annyira szeretek, mint egy jó doboz belga pralinét...

Szóval nekiláttam meghámozni egy ananászt, és közben eszembe jutott az az isteni gyümölcssaláta, amit nemrég Kínában ettem. Kókusztejjel. Gyorsan kinyitottam egy konzervet - ezt a kannásat tartom itthon sűrített változatban, tök jó, mert minden adaléktól mentes, nem édes és a Tescoban is kapható.
Kiöntöttem egy kis tálkába (legközelebb, ha még édesebb dologra vágyom, keverek majd hozzá egy kanál eritritet is), és ebbe tunkoltam a jó édes ananász szeleteket. Dani (a férjem) nem egy nagy gyümölcsös, de ez a kókuszos ananász nagyon bejött neki is...

2015. január 1., csütörtök

A legfinomabb lencsefőzelék

Okés, ez a főzelék nem paleo, hiszen a lencse - a többi hüvelyes zöldséggel együtt - tiltólistán van... De egy évek óta bevált rituálét az új - bár remélem, tartós - hóbort oltárán mégse áldozhatok fel, azaz meg nem merném kockáztatni a lencse elhagyását újévkor, még a végén a pénztárcám bánná. Egy tányérral lecsúszott az éjjel, remélem nem hiába...

Az ízvilágot otthonról hozom. Anyukám minden főzeléket feltuningol, állítólag Risi, a gyerekkorukban velük élő, vidékről felköltözött háztartási alkalmazott főzött ilyen ízletesen. Bár sajnos csak csecsemőként találkozhattam Risivel, sokszor áldom a nevét.

Lencse "Risi" módra... Kell hozzá:

- egy csomag lencse
- egy közepes darab sovány főtt-füstölt hús
- egy fej hagyma
- egy nagyobb sárgarépa és egy fehérrépa
- friss petrezselyem
- 4 gerezd fokhagyma
- egy babérlevél
- pirospaprika, só
- dijoni mustár (cukor nélküli), egy-két kanál fehérbor ecet
- kókuszzsír

A lencsét beáztattam, körülbelül 5 órára. Közben kimentünk a lovira veszíteni egy kis pénzt a gyerekekkel, és miután úgyis csalni készültem a diétával, arra jutottam, ha már lúd legyen kövér, megittam két deci durván cukros forralt bort is... :)

Hazatérve nekiláttam a főzeléknek. Egy nagyobb lábosban megmelegítettem két evőkanál kókuszzsírt, beledobtam a kockára vágott hagymát, üvegesre pároltam. Mikor már majdnem készen volt, két dundi fokhagyma gerezdet hozzá préseltem, kicsit kevergettem, hogy meg ne égjen. Ezután az egészhez adtam egy evőkanál pirospaprikát, és ezt is erősen kevergettem, le ne égjen. Már bekészítettem oldalra egy kis vizet, amit gyorsan hozzáadtam, beledobáltam a kockára vágott főtt-füstölt húst, a lencsét, a négybe vágott fehérrépát és sárgarépát, az apróra vágott petrezselymet. Megsóztam. Beledobtam a babérlevelet, és felöntöttem vízzel, hogy jól ellepje a lencsét.  Az egészhez adtam még egy kis "biovegetát". Nagyon szeretem ezt a hozzáadott cuccok nélküli, kizárólag szárított fűszerekből és zöldségekből készült keveréket, finom aromát ad minden szószos dolognak, főzeléknek, levesnek.
Miután mindent összekevertem, addig főztem közepes lángon, amíg megpuhult a lencse. Nekem olyan 30-45 perc kellett hozzá. Minél tovább áztatod főzés előtt, annál hamarabb elkészül. Mikor úgy láttam, már jó, hozzákevertem két evőkanál dijoni mustárt, egy-két kanálnyi fehérbor ecetet, egy kanál eritritet (nyírfacukor is megteszi), még két közepes fokhagymagerezdet, és utána sóztam még kicsit. Óvatosan összekevertem, hogy össze ne zúzzam az ép lencseszemeket. Már csak a sűrítés hiányzott, amihez természetesen nem akartam lisztet használni. Kivettem egy pohárnyi lencsét kis vízzel - hús nélkül, de volt benne egy negyed répa, és egy kis fehérrépa is, botmixerrel összepépesítettem, és ezt kevertem vissza a lencséhez. A hozzáadott víz mennyiségétől függ, mennyi kell a pépből - ha továbbra is hígnak látod, vegyél ki még egy kicsit belőle és ismételd meg. Rárottyantottam egyet, és el is készült az isteni lencsefőzelék.

A velünk szilveszterező barátaink repetáztak belőle rendesen... Én is... Persze új év, új fogadalmak: év közben nem lesz több lencse! :)

BÚÉK!!!!